2015. április 9., csütörtök

8.Fejezet

Ismerkedés éjszakája, és a szerencsétlenségeké..

Szép álmokat, Niall Horan..

-Hali, Harry vagyok
-Egy pillanat és megyünk - válaszoltam, majd eszemet vesztve rohantam Ashleyhez
-Siess,itt van Harry..
A fésűt eldobta , táskáját felkapta és kezemet fogva szaladt az ajtóhoz ahol rögtön le is lassított hőn áhított hercege nehogy meglássa eszement oldalát.Pedig imádná.. Legalább is eddig még senki nem őrült meg tőle, ami nagy szó hiszen ha őt elkapja az a bizonyos hév nincs megállás.
A lépcsőn lesétálva ismét csak egy embert tekintettem meg, hm..ismerős helyzet gondoltam magamban miközben Harry az autója ajtaját nyitotta előttem.-Köszönöm..mosolyogtam rá
Ismét rám kacsintott,majd bezárta az ajtót.Ash remegő lábakkal, a kezemet szorítva feszengett. Egy szó sem jött ki a száján. Elnevettem magam,aminek köszönhetően a sármos vezető is felfigyelt a kényelmetlen szitura. Pár perccel később már mindhárman csak nevettünk ezen az egészen.Ahhoz képest hogy ez a srác "világhírű,, egész jól eltudtunk beszélgetni ami úgy tűnt mindenkin segített. Ellazultunk, olyan szinten hogy már csak a szórakozó hely előtt kaptunk észhez. Ajtónyitás,és minden egyéb jött úgy ahogyan kellett.Hagytam a két gerlét előre sétálni, míg én hátul kullogtam.Utálok első lenni, ha megbámulnak vagy bármi más ..Egy VIP asztalhoz sétáltunk ahol néhány jó barát koktélt iszogatva társalgott.Na ná hogy ti is erre gondoltok ..Niall hol lehet ?
-Szia, Liam vagyok ..-kaptam észhez amikor, egy szimpatikus és kedves fiatalember jött hozzánk köszönni
-Szia, Cath a nevem Cath -
Majd egymás után sorra mutatkoztunk be egymásnak.Zayn, Perrie és még néhány ismeretlen fiatal ült köztük.Hogy oldják a húgom feszültségét a társaság közepére ültették.
Jól érezte magát, hatalmas vigyorral az arcán egész este Haroldot bámulta.Úgy tűnik elfelejtették a tegnap este történteket.Háttal a tömegnek ültem amikor Liam kiabált egyet, nem értettem tisztán mit ezért hátra fordultam kezemben a teli pohár koktélommal..Ő állt ott, szemei mélyen az enyémre szegeződtek. A sötétben megcsillantak,zavarban volt. Egyre csak közeledett így én is egyre jobban csak összezavarodtam..
-Szia..-nézett rám komoly tekintettel
-Szi...-Na ne már megint? Felálltam, hirtelen.Túlságosan is hirtelen,a kezemben lévő pohár tartalma egyről a  kettőre Niall pólóján kötöttek ki. -Ne..haragudj,hogyan lehetek ilyen szerencsétlen..
Míg én kiakadva bocsánatért esedezve, a pólóját dörzsölgettem amivel persze csak rosszabbodott a helyzet , mindenki más csak nevetett.
-Semmi, gond..Cathryn nem történt semmi..-Kezével az arcom felé közeledett , lágyan megérintette az államat majd maga felé húzott.-Kérlek...nyugodj meg.-Szemeibe néztem , elmosolyodtam majd pár pillanatra rá csak arra észleltem hogy karjai magához ölelnek arca nyakamban pihen meg és mintha csak ketten állnánk a rengeteget ember között,szorosan öleltük egymást.Kínosan éreztem magam, ezért lassan eltoltam magamtól.Lepillantottam fekete pólómra ..-Niall....-förmedtem rá,miközben hangosan kacagtam.-Most nézd meg a felsőmet...
Kedvessége határtalan volt,ugyanis a pólóján lévő lötty fele az enyémen kötött ki. Nevetett egyet ,aztán jött minden magától.Az este folyamán mindenki jól érezte magát,természetesen ki hogyan.Míg Zayn és Perrie, Harold és a húgom egy párt alkottak addig én ,Niall és Liam barátként szórakoztuk át az estét.Ideje volt indulni..A bárt elhagyva mindenki szét oszlott , vagy legalább is Zayn és barátnője.Taxit keresve búcsúztunk el amikor...
-Várjatok, hiszen még sem indulhattok el,két lány az éjszaka közepén- Szólt utánunk Liam..
-Gyertek át hozzánk,nem bánjátok meg..
-Hát..nem is tudom..-Ashley hercege nyakában loholt , ami úgy tűnt lehetetlenség lenne szétválasztani őket.
-Gyere Cath , hidd el jól érzed majd magam- szólalt meg az imént említett daliás.
-Talán , egy pár órára . De nem több , csak pár óra..-mormogtam, miközben a húgomat szúrtam szemeimmel.
Fél óra múlva egy hatalmas ház bejáróján álltunk.Csendes környék volt, telis tele pompás házakkal.A házba belépve egy óriási nappali fogadott, bár pult fekete bőr kanapé amin egy egész hadsereg elférne és egy üveg asztal.Na jó, persze nem csak ebből állt de ez volt a leglényegesebb része a háznak.Egy lépcső vezetett a felső részhez, amiből épp csak sötétséget láttam.Szép is lenne , ha már az első percben a hálót nézem meg.
Az idő lassú telésével kiből mit hozott ki az este ..Volt akiből kiment az utolsó csepp alkohol is , de volt akit pont akkor döntött ki.Ki más is lehetett volna az , ha nem az én drága húgom.-Haza viszem , sajnálom ..
-Felejtsd el,mégsem indulhatsz el vele ilyen állapotban.-jött a lecseszés Liamtól,aki pár óra ismerettség után óvott minden féle bajtól.Rosszul éreztem magam,aligha ismerem ezeket a srácokat és már is töltsek egy éjszakát egy lakásban velük?!Talán pár nappal ezelőtt elítéltem volna magam ezekért a hibákért de most úgy éreztem,muszály meg tennem.Ha bármi rossz indulat lenne bennük már más lenne a helyzet.
Amíg Styles a kanapén horkolt,Asht az emeleti ágyára fektettük.Homlokon csókoltam, majd féltve zártam rá ajtót.-Egy pólót kérhetnék?-Fordultam  a két sráchoz, akik még teljesen éberek voltak.
-Per...-
-Hagyd csak , hiszen még is én tettem tönkre - Szakította félbe barátját Nialler.-Ohh,lassacskán bebiztosítod a ruhatáram ..- kacagtam el magam, amiből Payne semmit sem értett.
Halk léptekkel hátrált , mintha egy komoly pillanatot zavarna meg.Huncut mosollyal az arcán kettesben hagyott minket.Csak én és ő voltunk , itt lett volna az alkalom hogy rám vetemedjen és minden féle dolgot csináljon velem.De nem tette.Örültem, hiszen ez egy jó barátság kezdete.Akárki gondolhat akármit, köztünk nem lesz semmi több..-Gyere, megmutatom a fürdőt .-Térített vissza gondolataimból.
Elszaladt egy pólóért,ami egy alvós póló választásához képest igen csak sok idő volt.A fürdő ajtajában vártam, kezembe adta majd még továbbra is ott állt.-Jajj,ne haragudj én csak..-
-Semmi gond- lassan becsuktam az ajtót , és átöltöztem. Bár nem egy kigyúrt állat ruhatárából  kaptam, még is elvesztem abban a pólóban.A fürdőből kilépve , sötétség fogadott . A folyosó végén egy kis fény villant fel.
Persze, hogy gyors léptekkel vettem arra az irányt.Mindig is féltem a sötétben,főleg egyedül.Az ajtóhoz közeledve lelassítottam , és őt pillantottam meg miközben szobájában öltözött.Az ágyra egy hatalmas pokrócot terített, nem volt hatalmas szoba.Semmiféle luxus,egy egyszerű 19 éves fiú szobájának tűnt.Sőt, még rend is volt.Miközben észre vettem a külvilágot , ő már csak egy szál alsónadrágban állt előttem.Mondtam én hogy nem egy kigyúrt állat,egy pocakos de még is testes férfire vetettem tekintetem.Szerintem túlságosan is , feltűnően végig mértem testét..amin ő csak szokásos módon,kivételesen halkan nevetett.Fel kaptam fejem , és mélyen a szemébe néztem.Vagy legalább is azt hittem, ugyanis az ő tekintete is az én testemen kóborolt.-Khm..-
-Ohh , én csak ..tudod azon tűnődtem milyen jó is ez a póló..-
-Igen,persze..-mosolyodtam el rajta.
Még az ajtóban állva nevetgéltünk egy kicsit,aztán elváltunk egymástól.Én a belső, ő pedig a külső feléről az ajtónak dőlve.
-Jóéjt, Cathryn...
-Jóéjt,Niall...

2015. április 5., vasárnap

7.Fejezet:..

"Vagy talán mégsem?,,


Sziasztok :) Úgy érzem, ahogyan visszaolvastam a régieket egyre jobban megy. Ha esetleg elnyeri tetszéseteket , és egy két komment beleférne az időtökbe belesegítenétek a "munkámba,, így legalább tudnám min kellene javítanom.Köszönöm nektek <3 xoxo

És még a számát is megadja?! Ilyen hamar, hát ez hihetetlen . Azon a csajon egy darab rongy volt,ráadásul az arcán lévő vakolat annál inkább hasonlított egy bohócra mintsem egy fiatal lányra. Úgy tűnik manapság már az a baj ha túl normális vagy.Fogalmam sem volt miért idegesít engem ez az egész, de talán most én tévedtem. A lány egy pillanatot töltött vele, ami épp arra volt elegendő hogy aláírjon neki egy lapot.Csak egy rajongó ? Na, ne már.Amint aláírta neki, már köszönt is el .Arcáról feltűnően látszódott a kényelmetlenség, és a feszültség. A lány nagy nehezen elhúzta a csíkot, egy 5 perces viháncolással és kéz lóbálással befejezve. Épp indulni készültem , amikor azon kaptam magam hogy már lassan 6-7 perce bámulom őt. Ez elegendő is volt arra hogy észre vegyen. A fejemet gyorsan elfordítva a medence korláthoz dőlve, próbáltam úgy tenni mintha csak véletlenül keveredtem volna pont oda. Észre vett, ráadásul még fel is állt és elindult felém.Addig addig , nézelődtem zavarodottan ,mint akinek fogalma sincs róla hogy ott áll ,míg meg nem csúsztam és a fenekemre nem borultam..
Rettentő ciki volt, lesütöttem fejemet és két lábamat felhúzva gubbasztottam ott . De ez nem tartott sokáig, lassan felemelve arcomat(rettentő lassan)egy kezet pillantottam meg. Ami reményeim szerint nem az ő keze volt.De hát miért is lehetne egyszer igazam, persze hogy Ő volt. Szemeimet forgatva nagy nehezen kezemet nyújtottam felé,miközben azon kaptam magam hogy nevet. Még is mi olyan vicces ebben ? Bosszúsan, elutasítottam segítségét.És mint aki jól végezte a dolgát, megpróbáltam egyedül felvonszolni magam az igen csak hideg, és nedves kőröl. Sietségem, és dúzzogásom eredménye ismét csak egy esés lett volna ha csak el nem kap. Immár a lábaimon állva , melegséget éreztem magam körül . Karjai szorosan a derekam körül találták magukat. Rájuk pillantottam, és hagytam magam egy pillanatra kezei között melegedni amíg ismét el nem nevette magát...Újra csak dühösen , letoltam kezeit magamról és felé fordultam..
-Mond csak még is mi olyan nevetséges ebben ? ..förmedtem rá, szemöldökömet összeráncolva.
Míg ő csak gúnyosan rajtam szórakozott, vettem a bátorságot és úgy döntöttem itt hagyom. Elkapta a kezeimet még mielőtt elegendő távolság lett volna köztünk a végleges búcsúhoz.
-Ne haragudj .. én csak ..-vigyorgott tovább
-Te csak ? Egyszerűen gyerekes vagy Horan. Akármi történhetett volna,te még is jót szórakozol ezen-
-De nem történt , mert .. itt voltam- mosolygott rám
Mélyen magamba néztem, és azon tűnődtem hogy ez igazából tényleg vicces. Hogy lehettem ilyen szerencsétlen? Egy mély levegő után, felkaptam fejem és rá mosolyogtam.
Ne haragudj, túlságosan is komolyan vettem ezt az egészet. Köszönöm..-
Csak egy kacsintással válaszolt , de éreztem az épp elegendő egy kezdethez.Vagy is , egy barátság kezdetéhez. Talán mégsem olyan rossz ez a srác? Gondoltam magamban , miközben a medence szélén sétáltunk. Néha megszólaltunk, aztán teljes csöndben sétálgattunk.Majd idővel kibontakoztunk és csak beszéltünk,és beszéltünk.Nem, volt köztünk amolyan szikra,egyszerű barátként bántunk egymással.Hűvösödött, és úgy tűnt már mindenki haza ment.Úgy döntöttünk itt a búcsú ideje.Dideregve siettem be a házba, -Várj!-mire ő fogta magát és hátamra terítette pulóverét. Sok értelme nem volt hiszen már pár lépésre a házban voltunk, de még is kedves gesztus volt tőle. Meglepő látvány fogadott,Harry és a húgom a kanapén enyelegtek hót részegen.-Jézusom- szólaltunk fel hangosan
A húgomat lehúzva Harryről,utat engedtem Niallnek is és így szedtük szét az est párját
. -Gyere Harold,ideje haza menni!-
-De hiszen még nincs vége a bulinak..- 
-Nektek már igen is vége van, ennek az estének- förmedtem rá. Fél óra elteltével bevonszoltuk őket a helyükre, Harryt egy taxiba ami értük jött hiszen még sem vezethetnek így.Asht pedig a szobájába.
Az ajtóban álltunk és készültünk a búcsúra.
-Ne haragudj, Harry miatt.Túlzásba vitte..-
-Semmi gond , nem a te hibád előfordul .Köszönöm a pulóvered,és a segítséged- nyújtottam felé, amit egy egyszerű mosollyal visszautasított.
-Hagyd csak, talán még jól jöhet. -
-Végül is , talán legközelebb te fogsz fázni és pont én leszek az aki majd meg ment téged a gonosz hidegtől, és az esetleges esésektől - 
-Meg lehet - felelte,miközben mindketten hangosan kacagtunk
-Örültem ,Cathryn.-
-Én is örültem , Niall-
És egy meleg,és öszinte mosollyal elváltak útjaink.
A bejárati ajtót becsukva, még mindig csak mosolyogtam.Az a két tenger kék szempár, bizalmat láttam benne.Ritka alkalmak egyike amikor jó értelemben csalódhatok valakiben , akiről mind idáig teljesen mást gondoltam.
Míg álomba nem szenderedtem, sokat járt a fejemben az este.Szereztem egy barátot,aki fiú és még ráadásul normális is.Sok közös témánk volt,ami igazán javított az első benyomáson.De,engem még sem érdekelt úgy.Vagy is , srácként.

Másnap délután:..

Ashley még délután NÉGY órakor nyomában aludt, míg én egymagamban összeszedtem a házat. Nem mintha fárasztó lett volna, de azért jól jött volna még néhány segítő kéz.Hát mit ne mondjak , azért volt mit összetakarítani. De szerencsémre kipihentem magam.Fel sem fogtam a tegnap este történteket.A felmosóval a kezemben , bambultam amikor hatalmas léptek lepték el a házat.Ash felébredt.A haja az égnek állt,és akár egy amnéziás azt sem tudta hol van és mi történt.Falna döntve a felmosót, odasétáltam hozzá leültettem a kanapéra majd beszámolót kértem az esti viselkedése miatt.Bosszantott, ő még egy fiatal lány.Mégsem hagyhatja magát egy este alatt,ágyba vinni.Mintha csak az anyja lennék, oda-vissza sétálgatva dühösen motyogtam és faggattam ki a történtekről.
-Ne haragudj, tudod sokat ittunk és ...
-És? Még is hogyan gondoltad ezt..?
-Hát,tudod nem úgy alakult ez az egész ahogyan én képzeltem.Amíg józanok voltunk , teljesen más volt.Nem beszélgettünk,nem éreztem azt a szikrát.Harry,mintha csak egy kislány lennék aki egy jó barátja úgy bánt velem.Aztán...Elkezdtünk iszogatni,mindketten már túl jól éreztük magunkat..és megcsókoltam.Eleinte nem hagyta magát, de még néhány pohár ...
-Ohh,Ashley. Hiszen nem ismeritek egymást.Hogyan gondolhattad hogy majd egy este alatt ti egymásba szerettek?Talán még szeretne meg ismerni,időre van szüksége.Nem megy minden egyről a kettőre.
-Talán igazad van,csak tudod már évek óta ezt a napot vártam- hajtotta le a fejét , majd boci szemekkel rám nézett és elmosolyodott.
-Semmigond,helyre hozzuk.Hívd fel és kérj tőle elnézést.Mond meg neki hogy többet ittál a kelleténél, és nem így tervezted ezt az estét.- kacsintottam a húgomra aki egyről a kettőre,már is jobban lett.
-Rendben,de még össze kell szednem magam-
Félelem járta át a szemét, tartott tőle nem Harry Styles álmai hercege.De én ezt tudtam nagyon jól, annak a srácnak mindig is az érett lányok kellettek.És valljuk be a húgom még messze áll ettől. Hagyom ezt a kapcsolatot egészen addig, amíg nem látom a csalódás esélyét.
Még beszélgettünk 1-2 órát, az én balesetemről is amin egész egyszerűen csak nevettünk.Próbálta rám beszélni a srácot, de én könnyedén elutasítottam.Egyedül is tökéletesen megvagyok...
Néhány óra elteltével, felém rohant majd új üzeneteit olvasta..
@HarryStyles: Ne haragudj a tegnap este miatt , nem tudom mi volt velem. Esetleg ma megismételhetnénk,de most ti jöttök el velünk.;) 
@AshleyWinters: Na,ná. Mikor? 
@HarryStyles: 8-ra nálatok vagyunk ;) Hali
Ahogyan ezt elolvasta,már is kiment belőle az a pár csepp alkohol is ami még benne volt.
-Érezd jól magad , aztán vigyázz magadra.-
-Micsoda?  Hiszen te is jössz - rángatott fel a szobába Ashley.
-Én aztán biztosan nem, elég volt a tegnap este-
-De valld be az mégsem volt az igazi, gyerünk Cath lazulj már el egy kicsit.-ölelt át,amivel ismét rászedett a szokásos baromságaira.-Egyetlen este de nem több, és nem iszod le magad ismét .Rendben? -
-Rendben , csak gyere már 6 óra van . - rángatott fel az emeleti gardróbhoz,amiből az összes ruhát kidobálva nagy nehezen kiválasztottuk mit is vegyünk fel.
Én egy fekete pánt nélküli felső,sötét kék magas derekú csőnadrág és sötét magassarkú mellett döntöttem.Hajamat egyszerűen csak kivasaltam, egy kis szempillaspirál pirosító és készen is álltam az estére.
Ash, még javában a haját igazgatta amikor megcsörrent a kaputelefon..


2015. április 4., szombat

6.Fejezet:..

Az ismerős hang, újabb tévedés...

A party.


                                                    |Ashley|
Be voltam zsongva...
Hihetetlennek tartom hogy ma , itt a mi házunkban fogunk együtt bulizni álmaim hercegeivel. Túltengettek bennem a hormonok, nem bírtam magammal. Egyik pillanatról a másikra csak azon kaptam magam hogy Cathrynen ugrálok és visítozok mint egy új szülött kismalac.Nővérem reggeli kómás arcáról tükröződött még nem készült fel rám..  
Ashley,tisztában vagy vele hány óra van ? -
Na ná, épp itt az ideje hogy elkezdjünk készülni a Partyra.-
De hiszen a party, csak este lesz ..- felelte meglepődve,még is mosolyogva
Mivel ő mindig is nehezen aludt el, így kénytelen volt kikelni az ágyból akármilyen nehéz is volt neki.Egy erős kávé után összeszedte magát, majd belekezdtünk a díszítésbe.Tartottam tőle, hiszen sokszor. Sőt rengetegszer leszögezte , nem szeretne semmi féle kapcsolatot  Niallel. És én még is ...Meghívtam.Vagy is Harry által, elintéztem ő se maradjon le az estéről. Cathrynnek egész életében, ami igazából még nem is olyan hosszú, bár mai lányokhoz képest csak egyetlen barátja volt. Úgy érezte minden tökéletes vele, míg nem rájött a srác csak kihasználja. Ő egy gyönyörű lány, még sem izgatják a férfiak.. Nem kötik le a sármos pasik nézése, a Tv-ben. Az utcán vagy bárhol máshol.Ő más, s benne még is ez a tökéletes.Ráadásul elkellett veszíteni valakit, amit egyszerűen nem tud feldolgozni, és magába zár.A történtek óta annál inkább taszít másokat. Nem akar ismét elveszíteni valakit akit,szeret. Telt az idő, és lassacskán csak ahhoz kaptuk a fejünket hogy már 16:41-et üt az óra. Talán koránnak hangzik,de számunkra még is kevés volt ahhoz hogy igazán rendbe szedjük magunkat. A vendégek hét órára vannak iderendelve,szóval ideje volt csípkedni magunkat. A medence körül asztalok voltak,és lámpások vették körül az egészet. Eszméletlen látvány volt.Épp hogy az utolsó csepp púdert vittük fel arcunkra,megcsörrent a kaputelefon. A vendégek sorra jöttek. Réges , régi barátokról volt szó.Akik mindig ott voltak , ha számítottunk rájuk. A hangulat egyre csak kerekedett, mindenkiben volt épp annyi alkohol amely még elviselhető látványt keltett. Úgy tűnt a nővérem jól érezte magát, egész este társalgott míg én csak egy dolgon merengtem..Hol lehetnek? Hiszen megígérte..Talán még is Cathnek volt igaza, és ez az egész csak egy beteljesületlen álom.Az emberek nem fogytak annál inkább gyarapodtak, barátok hoztak  barátokat. Telt az idő,ketyegett az óra. Míg nem azon kaptam magam , a nővérem a kör közepén ül egy bár széken, gitárral a kezében. Mindig is imádtam, amikor összeszedte a bátorságát és megcsillogtatta tehetségét. Sok, sok zenész barátja volt a partyn.Akik mind örömtelien hallgatták végig dalait, sőt még be is csatlakoztak hozzá. A nővéremhez sétáltam , majd új dalát dúdolgattam. Melyet a minap a medence mellett írt meg, és most meg is mutatta. Néztem  a tömeget, s reméltem vártam. Míg nem egy ismerős szempárra vetettem tekintetem. Csak nem? Hát még is eljött.Kivirultam és fülig érő mosollyal néztem Harryre, aki viszonozta kedvességemet. Azonban most más is ott volt mellette..Niall, eljött.De teljesen összezavarodottan,mintha azt sem tudná mit keres itt. Odasétáltam a két sráchoz .
Sziasztok,hogy vagytok ?- köszöntöttem Harryt és Niallt.
Hello, köszi jól .-vigyorgott rám a két zöld szempár.
Szia , örülök.De Harry még is hova a fenébe hoztál ? - 
Ohh ,talán nem említettem.A lányok meghívtak magukhoz, gondoltam rád fér a kimozdulás.-
Ezen csak nevetni tudtam, Harry huncutsága egyszerűen imádni való volt. 
És a nővéred ?-Kérdezte Harry, amin meglepődtem hiszen ezt Nialltól vártam volna leginkább.
Nézz a tömeg közepén gitározó lányra -
Erre mindketten felkapták a fejüket és Cathrynre szögezték nézésüket.
És még énekel is?- kacsintott Niallre , Harry.
Meg lepetten figyelték a nővéremet, aki észre sem vette a két fiút. Amikor énekelt akár csak egy angyal úgy nézett ki , a szemében megcsillant egy kis fény ami azt tükrözte ebben leli most a legnagyobb örömét.Egészen addig amíg felénk nem pillantott . Arca lefagyott, és kissé zavartan fejezte be a dalokat. A baráti csak tapsoltak és újjongtak tehetségén. Szerették őt, mert tudták mindig ön magát adja. Egyik pillanatról a másikra eltűnt a tömegből,majd legközelebb már csak a bár pultnál láttuk ismét.Vajon szándékosan vagy , egész egyszerűen még sem vett észre minket.?


|Cathryn|
Éreztem, éreztem valamit ami megfoghatatlan . Úgy éreztem oda kell néznem, és tessék .. ismét csak őt láttam.Legbelül dühös voltam, mit keres itt? Legújabb szerzeményem befejezése után, minél sietősebben megkerestem a barátaimat majd hozzájuk csatlakoztam . A bárpultnál ülve iszogattunk , és egymás után nevettünk a régi emlékeinken . Jó volt , csak bár ne jutott volna eszembe Ő..A hiánya határtalan volt,nincs nap hogy ne jutna eszembe..A két mogyoróbarna szeme, és piros orcája. Vállára öntött, göndör barna fürtjei és kicsiny kezecskéi.Hiányzik, és fogalmam sincs hogyan bírom és meddig nélküle.A régi barátok már nem úgy bánnak velem mint akkor, érzem bennük a sajnálatot.De én nem akarom hogy sajnáljanak.,,Visszatérve, a bárnál ültünk és koktélt szürcsölve nevettük át az estét egészen addig amíg meg nem jelent ismét..
Míg a barátaim  kedvesen fogadták az ifjú sztárokat, én csak egy "Hello,, -val köszöntöttem őket.Ami mellé egy apró molyost szögeztem. De ők még így is fülig érő szájjal jöttek oda hozzám,vagy legalább is a göndörke. Az Ír ficsúr, viszonozta kedvességem. Néha, néha éreztem magamon tekintetét,de próbáltam úgy tenni mintha nem érdekelne.
Szia,fantasztikus voltál- mosolygott rám Harry,majd két puszit nyomott arcomra,amelyben többet éreztem mint barátságot.Ajkai egyenesen az arcomra tapadtak.Zavarban éreztem magam, nem csak Ash de más okok miatt is. Még beszélgettünk egy kicsit,majd szétváltunk.A húgom teljesen be volt pörögve,így észre sem vette a történteket.Egész este csak mosolygott és táncolt Harryvel. Örültem, de én még is hülyén éreztem magam. Épp a szőkeség köszönt volna, mire én elfordultam tőle és mintha semmi sem történne folytattam tovább a beszélgetést másokkal.Ezek után Niall nem törődött velem, sőt jól érezte magát.Telt az idő , és fogytak az emberek. Egyik pillanatról a másikra azon kaptam magam hogy a húgom eltűnt és egyedül ülök a pultnál.
Annyira igazából nem is , valószínűleg az a néhány ember miatt éreztem így magam akik a nyakamba mászva teperték le egymást. Pár perc türelem után felálltam és ott hagytam őket, a medence felé sétáltam amikor meg pillantottam Őt.Átgondolva az estét,igazából nem is adott okot a viselkedésemre. Ismét a kemény lányt próbáltam játszani, aki nem enged magához senkit közel. De barátok?Miért ne.. Mire észhez kaptam, egy lánnyal ült ott , és bájosan mosolyogtak egymásra."Persze,Cathryn már megint igazad volt...,, szólalt meg egy ismerős  hang a fejemben. 


Sziasztok!* Immár a második napja ismét folytatom a történetem, talán nem a legjobb legügyesebb.De szerintem megér egy kis időt rá szánni.:)



2013. július 6., szombat

5.Fejezet

Sziasztok ismét, sajnos rég nem volt időm tovább folytatni a blogomat. De hosszas kihagyás után úgy döntöttem, nem hagyom abba. Talán nem lesz tökéletes , de nem szeretném abba hagyni :)

Egy újabb napra ébredek Londonban...



|Ashley|
Dél körül az ablakon besütő napfényre nyitottam ki szemeimet.A nagy házban,amiben összesen csak ketten voltunk .Csönd uralkodott.Cathryn még mélyen aludt,bár fogalmam sem volt hogyan azon a kis heverőn. Néhány perccel később immár frissen és éberen indultam a konyhába,hogy nővéremet egy finom reggelivel ébresszem.Gofri és csokoládé öntet,finom narancs dzsússzal.Ennek biztosan örülni fog,gondoltam magamban miközben az ételt a tálcára pakoltam.Újra az emeleten találtam magam,egy másik ajtó előtt.Lassú és halk léptekkel sétáltam az ágya mellé.A szélére ültem majd arcából kisimítottam a belelógó hajszálakat.Még mélyen aludt egészen addig míg meg nem érezte a frissen sült gofri illatát.
-Jó Reggelt álomszuszék!- szóltam hozzá kedvesen.
Üdvözlésemet egy egyszerű,de őszinte mosollyal viszonozta.Hosszas nyújtózkodás,és szem dörzsölgetés után felült,ölébe tette a tálcát és falatozni kezdett.Mintha egy kislányról beszélnék,miközben tudom hogy ő igazán felnőtt már.Mellette kell lennem,főleg egy ilyen nap után.A tegnap történtek valószínűleg felkavarhatták az érzéseit. -Ugye,jobban vagy már?- 
-Persze,miért ne lennék?- kérdezett vissza úgy mintha mi sem történt volna.
-A tegnap történtek..-
-Felejtsük el,inkább mesélj te.Hogy alakult az estéd Harry Stylessal?- mosolygott rám huncutan.
-Hol is kezdjem..jól éreztem magam,de pár nappal ezelőtt azt hittem ez az érzés más lesz.Kezdek félni attól hogy ez csak puszta rajongás volt és...- 
Még legalább fél órán át untattam a nővéremet a hosszas érzelmek kiöntésével.A végén már ő is éberen hallgatta a mesémet.Beszélgetésünket kapucsengés szakította félbe.Nagy lépésekben rohantam le az emeletről hogy ajtót nyissak.Épp hogy nem az esés szélén álltam amikor sikeresen ajtót nyitottam.
Apáék álltak az ajtóban,elköszönni jöttek hozzánk.Átöleltem őket és a nappaliba indultunk,ahol a félkómás nővéremmel találkoztunk össze.Ő is megölelte apáékat aztán leültünk a nappaliba.Sok mindenről beszélgettünk,az is szóba került hogy mostanság nem sok idejük lesz ránk a sok munka miatt.A találkozást a hírhedt fiúbanda tagjaival,Harryékkel nem említettük meg.Így jobbnak láttuk.Még egy utolsó ölelést kaptunk az ajtóban,majd beszálltak a kocsijukba és elhajtottak.Ezzel jár ha valakinek rengeteg munkája van,kevés ideje jut a családra ami sajnos érezhető a mi köreinkben is.Az ajtóból még integettünk nekik,aztán bezártuk és a szobáink felé vettük az irányt.Cathryn jött be hozzám.
-Van már terved mára? - kérdezte vidáman
-Első sorban dobjuk le ezt a pizsamát,aztán megosztjuk egymással az ötleteinket.-
-Jó ötlet- kacsintott rám.
Perceken át tétlenül álltunk a gardrób előtt.A nagy gondolkodás közben jött egy ötlet hogy mit is csináljunk ma .Kikaptam az első szettet ami a kezembe jutott és siettem a fürdőszobába.Elég hamar elkészültem , ami persze nagy szó nálam.

|Cathryn:..|
A tegnap éjszaka rengeteg minden kóválygott a fejemben , nem értem miért zavarodtam ennyire össze. Ez csak egy nyár, csak egy srác .. Egy újabb srác és nem engedhetem meg senkinek hogy újra a szívembe férközzön majd darabokra törje. Pát hónap múlva újra hazamegyünk,ahová már csak emlékeket tudok magammal vinni.Gyerekesen viselkedtem, hogy is gondoltam hogy egy találkozás.Egy pillanat majd egy olyan fiúval hoz össze , aki boldoggá tehet engem. Pláne hogyha az a fiú egy híresség, nem ilyen rivaldafényre vágyom. Azért tenni akarok, hogy bebizonyíthassam hosszas utat tettem  meg azért hogy oda jussak ahova..A húgom érdekében persze , mindent megteszek hogy boldog lehessen. És ha ennek az az ára hogy el kell viselnem néhány kisfiút, akkor megéri. Egy estére , talán egész nyárra.Na és ? Talán még jól is elsülhet. Bár Ashley érzései összekavarodtak, nem lepődtem meg. Fiatal még egy kapcsolathoz, aztán kitudja lehet hogy épp ezen a nyáron találja meg élete szerelmét. Jelen pillanatban Harry Styles személyében.
Vagy talán nem csak ő ? ...
Úgy döntöttünk ez a nap a buli megszervezéséről fog szólni , hiszen bele sem gondoltunk igazán mennyi időt is vesz igénybe egy ilyen este megszervezése. Nőkhöz,vagy is inkább lányokhoz illő módon, vásároltunk be.
Első utunk a legcsinosabb ruhák megvásárlása volt,amit valójában soha nem értettem miért kell ? Hiszen csak otthon,egy kis összejövetel. De hát a húgomnak nem lehet ellenállni. A hosszas nap után hazaértünk , majd még talán épp idő volt arra hogy a még fel nem keresett embereket meghívjuk.Vagy inkább meghívjam..Ashley persze hogy Haroldot hívta fel , akivel nem csak a buliról beszéltek. Eközben felhívtam a közeli barátainkat, majd fél óra elteltével amire végeztem körülbelül 30 emberrel Ashley is véget vetett a hosszas és nyálas beszélgetésüknek. Még pár percet beszéltünk, aztán pillanatok alatt álomba hajtottuk magunkat..










2013. május 16., csütörtök

4.Fejezet

Na sziasztok ezt is meghoztam! Gondolom feltűnt nektek a blog külsején való változtatás,ami azért remélem tetszik is. Sajnos,az utolsó bejegyzéshez egyetlen kommentet sem kaptam,de remélem hogy a közeljövőben ez megváltozik és többen is írtok majd a fejezetekhez ! Ebben a fejezetben több szemszögben olvashattok majd.Remélem tetszik!x

Egy újabb találkozás? .. 

A hosszas álmokkal teli éjszaka után,korán és meglehetősen frissen ébredtünk fel.Egymást ébresztgetve sétáltunk be a fürdőszobába.Megmosakodtunk aztán lementünk a konyhába,valamiféle reggelit keresni.
Más mellett nem is dönthettünk volna mint az egyik fő kedvencünk a palacsinta.Kisütöttünk nekünk megfelelő aránnyal,öntöttünk rá egy kevés mézet majd egy pohár kakaó mellett elfogyasztottuk.Jobban nem is kezdődhetett volna a reggelünk.Az utolsó falatokat rágcsáltuk miközben társalogtunk.

-Hogy aludtál?- kérdeztem félálomban Ashleytől.
-Fantasztikusan!-
-Mit gondolsz kezdjük el szervezni a bulit?-
-Hm jó ötlet!- felelte  Ash immár éberen!
Úgy tűnt ennek hallatán egy pillanat alatt felébresztettem.
A mosogatóba dobáltuk a tányérokat,majd míg én a szüleinket addig a húgom a barátainkat hívta fel.
Apával egy pillanat alatt lebeszéltük a dolgokat.Sajnos a házavató bulinkra nem tudnak eljönni mivel egy értekezletük lesz Franciaországban,ahova holnap már utaznak és csak hetek múlva jönnek.Előtte persze még beköszönnek.Siettem hogy elmondjam a hírt Ashleynek aki még mindig telefonált..Sok fiatal örülne ha szülőmentes bulit csaphatna,de félek elveszítem az irányítást és felborul az este.
-Apáék nem tudnak jönni!- szóltam Ashhez miután lerakta a telefont.
-Sajnálom,viszont úgy tűnik a barátok többsége rá ér!- mosolygott rám.
Ennek a hírnek örültem,kitudja meddig maradunk itt Londonban és mikor látom viszont a barátainkat. Miután mindent megtárgyaltunk felhívtam egy közeli szállodát néhány szoba lefoglalására.Elvégre még sem maradhat mindenki egy kupacban.Minimum egy óra volt amíg minden hozzánk közel álló személlyel megbeszéltük a estét.Ideje volt már egy kicsit relaxálni.A medence mellé ültünk.Én a tegnapi dalomat folytattam amelyet elkezdtem írni míg Ashley a Twitterét bújta.Ahogy láttam hirtelen nagyon jó kedv ült az arcára.Fülig érő mosollyal fürkészte a laptopja képernyőjét.

|Ashley|
A nővérem egy újabb dalon dolgozott míg én  a Twitter üzeneteimet lestem.8 bejövő..Az utolsó láttán teljesen ledöbbentem.Óriási mosollyal az arcomon olvastam az üzenetet.Nem gondoltam volna hogy ilyen hamar megtörténhet az amire éveken át vártam.
@Harry_Styles
Mikor látlak viszont?xx
Nem kellett sok,azonnal választ adtam a megdöbbentő kérdésére.
-Mondjuk..ma? :) x
Pár perccel később megkaptam a választ is.
-Add meg a számod és felhívlak.;)
Leírtam neki majd epekedve vártam hogy csörögjön a farmer zsebemben szűkölködő telefonom.
Cathryn értetlen arccal fordult hozzám.
-Mi ez a hirtelen jött jó kedv?-
-El sem fogod hinni ki írt nekem!- válaszoltam nyelvemet kinyújtva .
-Csak nem az akire gondolok?-kérdezte ledöbbent arccal.
-De igen!Harry Styles!Ha minden jól megy ma találkozunk.Azt írta hogy felhív.-
A nővéremmel egymást ölelgetve ugráltunk fel és le örömünkben.Ezt az örömöt a várva várt telefoncsörgés szakította félbe.
-Szia!
-Szia Ash!Van kedved ma egy újabb találkozáshoz?-
-Persze,van ötleted hogy hol találkozhatnánk?Tudod,még nem ismerem Londont!-
-Mit szólnál ahhoz ha érted mennék?-
-Rendben!18:30?
-Remek.Mondjuk egy vacsora?- felelte Harry rekedt hangján.
-Benne vagyok!-
Még pár percet elbeszélgettünk,elmondtam neki a címünket majd letettem a telefont.Ezen történtek után mélyen el gondolkodtam valamin.Hihetetlen hogy az a dolog amelyre lányok milliói várnak nekem ilyen könnyen az utamba esik..Félek,félek hogy a könnyen megkapott dolgot egyhamar el veszíthetem.Az életem egy habos tündérmesének tűnik,amibe betoppant életem szerelme is..Félek,hogy ebben a tündérmesében nem sokáig lesz minden ilyen gondmentes,de amíg minden tökéletes addig  ki kell használnom.A nővérem közelében ültem le.Egy pillanatra a laptopjára pillantottam,Twitterét bújta ajkába harapva mintha csak remélne valamit.Talán ő is várt egy levelet.Azonban amint üzeneteire pillantott ajkai szét nyíltak és a harapdálás helyett egy komoly arc ült kíváncsi tekintete helyére.Csalódottnak tűnt!Feladást pillantottam meg az arcán,azt tükrözte mintha bizonytalan lenne.Remélne de mégsem.Feltűnt neki hogy őt figyelem,így mintha mi sem történt volna egy hamis mosollyal az arcán felém fordult.
-Na,mi lesz?Találkoztok?
-Igen. Fél hétkor itt nálunk! - feleltem mosolyogva.
Nem kérdezhettem rá a gond forrására,Cathryn néha magába zárja ezeket és aztán ő mondja el. Nem akarom fel szakítani a sebeit.Egyaránt tud örülni velem,és ha én is szomorú leszek az csak rosszabb lenne mindkettőnknek.
-Örülök neki!- felelte miközben arcát a földre szegezte..bánatos volt!
-Igen,én is! Biztos Niall is eljön!- próbáltam tartani benne a lelket..reméltem hogy szőke barátunk Harryvel tart és Cathrynnek nem kell csalódnia.
-Hát ..nekem mindegy! - válaszolta,igencsak bizonytalanul majd elfordult tőlem.
Egy ideig folytattuk tevékenységeinket.Napoztunk,mellettem dalt írtak míg én csak a hasamat süttetve lapoztam a magazinjaim lapjait.Órákon át ezzel ütöttük el az időt majd amikor 17:00 körül a földön fekvő Iphonomra pillantottam,szemeim kiugrottak helyéről.Alig másfél órám van készülődni.El sem hiszem hogy így elment az idő,és azt tudni kell hogy nekem nem is kevés kell a tökéletes külső kialakításához,pláne hogy egy világsztárral találkozom.
- Úristen! -  kiáltottam fel,Cathryn rám nézett és kérdő tekintettel szólalt meg..volna! Ha hagytam volna neki időt.Kezénél fogva húztam fel a napozó ágyról és rángattam be a házba.Két percre rá az óriási gardróbom előtt álltunk.Cathryn a mutatóujját az ajkára helyezte és harapdálni kezdte. Kis gondolkodási idő után előre lépett néhányat,majd benyúlt néhány neki tetsző ruháért.Összeállította őket majd felém fordult.
-Ehhez mit szólsz? -
Ashley
Szó nélkül a ruháért nyúltam majd a fürdőszobába rohanva magamra kaptam.Egy fekete,a ruhához illő táskával tökéletes összeállítást értünk el.A hajamat begöndörítettük és a nővérem egy visszafogott,még is vad sminkkel dobott fel.Egy leheletnyi ajakfényt még a számra nyomott majd egy utolsó igazítást végezve rajtam készen álltam hogy találkozzam 'álmaim fiújával'.
-Kész vagy!- mosolygott rám fénylő barna szemeivel.
- De te nem!-
-Hogy micsoda?-
-Hát te sem maradhatsz így!Mi van ha Niall is eljön?-
Ez a mondat után kiviharzott a szobából,és egy ajtócsapódást hallatva maga után bement a szobájába.Nem tudom jó döntés volt e ,vagy sem de nem hagyhattam magára.Utána mentem és benyitottam.Az ablak melletti éjjeli szekrényen ült és csak kifelé nézett. Hozzá sem kellett szólnom,felém fordult és őszintén elmondta hogy mit érez.
- Ő egy híres srác,naponta gyönyörű lányok veszik körül,erre egy nap belém botlik és fel kavar mindent. Soha,soha nem tudtam volna elképzelni magam egy ilyen srác mellett eddig.Hogy csalódjak?Azt már nem.. De egyszerűen nem bírok nem rá gondolni.Aztán rájövök hogy egy ilyen átlagos lány álmában sem érdekelné.
-Te nem egy átlagos lány vagy,te Cathryn Sparks vagy.Egy tökéletes,gyönyörű és tehetséges lány aki nem tudja beismerni ezt magának.Kapd össze magad,fel veszel valami csinos ruhát aztán meglátjuk mi lesz.Ha eljön biztosan kedvel,azonban ha nem akkor ..szóval érted! -
- Benne vagyok! - ölelt meg Cathryn.
A gardróbját kinyitva egymás után pakoltuk ki a szebbnél szebb ruhákat,végül egy visszafogott még is elegáns ruhánál maradtunk.Göndör haját a vállára fésülte,így pihent meg rajta.Arcára egy kevés púdert,pirosítót leheltünk.Szempilláján hosszabbítottunk egy keveset,és a szájára barackrózsaszín ajakrúzst tettünk.Szebb nem is lehetett volna,már csak azt remélem hogy ez a smink nem kenődik el és neki is lehet még szép napja.Az órára pillantottam,mindössze 15 percünk volt a srác(ok) érkezéséig.A szívem hevesebben vert.Egyre jobban izgultam,a kanapén ülve csak mozgolódtam.Hol a hajamat,hol a ruhámat igazgattam.Cathryn csak ült,és remélt.Akár csak én.Közelebb ült hozzám,látta a feszültséget az arcomon,a mozdulataimon.Ő könnyű ember ismerő,főleg ha rólam van szó.
Cathryn
-Ne aggódj,meseszép vagy!-
-Mi van ha nem tetszek neki,ha nem olyan lesz ahogyan elképzeltem!-
-Akkor ő nem neked való,de barátok még lehettek.Egyébként ezen ne aggódj, sokan megfordulnak utánad.Biztosan megkedvel,csak add önmagad.-
-Köszönöm.- öleltem  meg a nővéremet.
A csengő megszólalt,megremegtem.Úgy éreztem hogy minden érzékszervem leállt és mozdulni sem bírok.-Menj már!- utasított Cathryn.
Felpattantam a kanapéról és az ajtóhoz szaladtam,ott megálltam és letisztázva magamban a dolgokat nyugodtan nyitottam ajtót.Az ajtó előtt álltam,csak néztem kiáll még a göndör haj mögött.Azonban csalódást okozva számomra,és a nővérem számára is csak ő volt ott.
-Talán mást vártál?- szólalt meg rekedt hangon,miközben kaján vigyort szegezett rám.
-Nem,dehogy csak..Cathryn!-
Harry nyomott egy lágy csókot az arcomra,majd beljebb lépett az előszobába.Feltűnően,és csodálkozva nézte a nagy házat.Meglepődött volt.Talán rosszabbat várt?Hazza a nővéremhez sétált,aki csak megszeppenve állt előtte. Csalódott volt,de nem mutatta ki annyira amennyire érezte.
-Szia,örülök hogy ismét találkoztunk!- mosolygott a nővéremre,és nem zavartatva magát végig nézett rajta. Tetszett neki a látvány,amitől kissé megijedtem.Azonban ezt Cathryn nem viszonozta olyan szinten ahogyan Harry.  -Szia..én is!-
-Figyelj,tudom hogy mit érzel amiért Niall nincs itt.De..- ekkor félbe szakította őt.
-Engem nem érdekel,hidd el hogy pont nem arra vártam hogy ő idejöjjön és rám vigyorogjon ahogy a többi 10000-er lányra.Érezzétek jól magatokat,örültem.- ezzel a mondattal lezárva a dolgot,Cathryn felsétált a szobájába magára zárta az ajtót és magunkra hagyott minket.Harry próbált utána menni,de nem hagytam. Nem tudom miért.Önzőnek éreztem magam.Vagy azért nem hagytam mert féltem hogy Cathrynben többet lát mint bennem,vagy csak egyedül akartam egy kicsit hagyni hogy gondolkodhasson.Mélyen a smarag zöld szemeibe néztem. -Indulhatunk?- mosolygott rám. ~  -Naná!-  ~
Fekete autójába szálltunk és egy elegáns étteremnél parkoltunk le.Az este folyamán nagyon jól éreztem magam,azt kizárva hogy néha fanatikusan viselkedtem.A szavába vágtam és amit csak tudtam róla folyamatosan mondtam,és mondtam.Bízom benne hogy ettől nem hátráltat majd tőlem.Teltek az órák későre járt már.Harry kifizette az elfogyasztott ételeket,majd beszálltunk az autójába és haza vitt.Nem sokkal később újra az ajtóban álltunk.Különös érzés volt.Adott egy arcra puszit,ami nem volt túl bíztató.Ezzel jó éjt kívánt és elhajtott.Besétáltam a házba.Csönd járta be az egészet.Felsétáltam,halk léptekkel Cathryn szobájába.Az ablak melletti kis kanapé szerűségen aludt.Arcán fekete csíkok voltak,ez mindenre választ adott.Sírt.Nem is keveset,el sem tudom képzelni mi érezhetett.'Lesz majd jobb is'.Suttogtam a fülébe,adtam neki egy puszit a homlokára,betakartam majd hagytam hogy a saját álomvilágában lehessen egy kicsit.Levetettem a ruháimat,és lefeküdtem pihenni.

|Harry|
Sajnálom azt a lányt,hiszen még is csak remélt.Amikor barna szemeivel mélyen az enyémbe nézett láttam benne a hitet,a reményt ami elhalványult amikor látta hogy egyedül vagyok.Mostanában rengeteg dolog történt a bandában,én továbbra sem találom az igazit.Néha,néha egy két lánnyal összefutok egy éjszakára,de ezenkívül semmi.Sokat változtam,a jó fiúból egy olyan srác lett aki nőcsábász,és minden második lányt az ágyába visz.Azonban ez most más.Amióta megláttam azt a két szempárt,ez megváltozott.De még is miről beszélek?Aligha ismerem,és a Húga teljesen belém esett.Még sem törhetem össze a szívét,de ez az érzés ellen nem tudok tenni. Ashley-vel tudatnom kell hogy nem vagyunk egymásnak valóak.Nem mondom,nem volt rossz az este.De tisztán látszott rajta a rajongás,puszta rajongás.Semmi érzelem,ő ezt nem így érzi de én tudom,látom!Olyan lányt akarok aki önmagamért szeret,és nem Harry Stylesért a One Directionból.Már csak abban reménykedem hogy minden úgy fog történni ahogy történnie kell."

|Niall|

Írország még sem egy lépésre van Londontól .És nekem látnom kellett a szüleimet,a családomat.A turnék,a koncertek erre aligha adnak lehetőséget.Nincs olyan pillanat hogy nem járna az eszemben.Hibáztam,és lehet hogy fájdalmat okoztam neki,de szeretném még látni és remélem hogy ő is így érez.Talán most úgy érzi hogy én csak egy híres banda tagja vagyok,aki minden lányt maga köré csavar.De téved.Én más vagyok,és ő az első ember akinek ezt be is akarom bizonyítani.Egyszer,egy pillanatra láttam de az az egy pillanat elég volt arra hogy biztos legyek benne.Ő kell nekem!Nem egy éjszakára,nem egy napra,egy hétre.Örökké' Írni akartam neki,de nem volt időm.Harry elment és sajnálom hogy én ezt nem tehettem.Remélem lesz még erre esélyem.Holnap vissza utazom Londonba.A régi szobám ablakánál ültem és azon gondolkodtam mennyit változtam,X factor,4 srác és most egy lány aki mindent megváltoztat.Az eget nézve lassan csukódtak le szemeim.Vajon ő is ezeket a csillagokat nézi?Vajon ő is gondol e rám?Arra a percre?..Jó éjt..'

|Cathryn|
Csak egy személy állt az ajtóban,de nem ő nem az akit vártam.A szívem egyre hevesebben vert,aztán hírtelen lassult le.Harry egy remek srác,azt kizárva hogy felvállalva önmagát minden lánnyal kavar.De Niall? Felsétáltam a szobámba,az ablak mellé ültem és csak néztem az eget.El akarom ezt az egészet felejteni.Fel tört bennem a múlt.Amikor csak egy szőke,kék szemű srácot láttam.Őszinte érzésekkel,önmagát adva. Álmodoztam róla.Most egy pillanatra a szemébe nézhettem,és már a hiányával is megtudott bántani.Egy üzenetet vagy csak egy megjegyzést hagyott volna,és akkor most mást éreznék.Nem tudom,látni akarom e még.Híres srác?Kapcsolat?Meg leszek én egyedül..Ezzel a gondolattal hajtottam álomra a fejem,hogy elmerengjek álmaim világába.* 

2013. április 4., csütörtök

3.Fejezet

Sziasztok! Végre ezt is összehoztam,csöppet rövid lett és nem túl izgalmas.De továbbra sem adom fel! Remélem elnyeri a tetszéseteket!Jó olvasást..*


Egy felejthetetlen ütközés..*

Másnap korán ébredtünk fel,vagy legalább is kinek mi számít "koránnak".10:00-kor takarómból kimászva, bolyhos papucsomba ballagtam le a konyhánkba miközben szemeimet dörzsölgettem. A hűtőt kinyitva rögtön felébredtem,amikor megláttam azt a rengeteg ételt benne.Kedvem támadt reggelit csinálni.Kipakoltam a konyhapultra mindenfélét,de végül palacsinta mellett döntöttem.Épp a tányérra pakoltam a már kész palacsintákat amikor csöngettek.Már indultam volna,amikor megláttam Ashleyt még mindig pizsamában,miközben a lépcsőn szaladt le hogy nyissa az ajtót.Elmosolyodtam.Nem is ő lenne,ha nem ezt tenné.Továbbra is a reggelit készítettem.Nagy meglepetésemre apáék léptek be az ajtón.Adtam nekik két-két puszit majd a tálaláshoz kezdtem,melyben Angela is besegített.Gyorsan ledobta a táskáját és már sietett is a segítségemre.
-Jókor jöttetek! -mosolyogtam a szüleimre,akik örömmel nézték hogyan látjuk el magunkat.
A húgom és apa természetesen már az asztalnál várták az ételt.Mindig is én és Angela voltunk a "konyhatündérek".Persze,néha Ashley is társult hozzánk.Egy pillanat alatt megterítettünk,és már az asztalnál is találtuk magunkat.
-Na,meséljetek!Hogy telt az első éjszakátok nélkülünk? -kíváncsiskodott apa.
-Szokatlanul,de egész jól! -felelte vidáman Ashley,miközben telepakolta a száját étellel.
-És mit terveztek mára? -kérdezte Angela
-Tegnap este megbeszéltük hogy vásárolgatunk,és megnézzük a várost.
-Oké,mi egy értekezleten veszünk részt.Holnap már kezdjük az építést.
Még pár percig hallgattuk apát ahogyan az építkezésről,és egyéb dolgokról beszél,majd a reggelit befejezve a mosogató felé vettük az irányt.Ilyenkor valamiért még a mosogatást is jobban szerettem. Nem mintha nem szeretnék beszélni apával,csak néha már unom az építkezés,szállodák és egyéb hasonló témákat!Ashleyék segítségével egy pillanat alatt elmosogattam.Sajnos pár perccel később már az ajtóban álltunk,apáéknak menniük kellett így kikísértük őket.Két-két puszival ellátva őket elbúcsúztunk.Még elmondták a szokásos szövegüket."Hívjatok,vigyázzatok magatokra,stb..majd elhajtottak.Nagy lélegzetet véve zártam be az ajtót.Mivel még csak egy napja boldogítottuk a házat,nem nagyon kellett takarítanunk.
-Na,mit csináljunk? fordultam Ashleyhez.
-Hm..Napozás?
-Benne vagyok!-mosolyogtam rá.
Még nem volt időnk kipróbálni a hátsó kertben díszelgő medencét,itt volt az ideje.
Gyorsan felkaptuk a bikininket,majd kimentünk a kertbe.A napos időnek köszönhetően kedvünk támadt napozni.Ash magazint olvasott,én pedig egy új dalon dolgoztam.A dal közben eszembe jutott egy fantasztikus ötlet,amit rögtön meg is osztottam a húgommal.
-Mit szólnál ahhoz ha tartanánk egy ház avató bulit?
Szemei hamar felcsillantak.
-Ez nagyon jó ötlet!És mikor?
-Azt még nem tudom,de szerintem szóljunk apáéknak is róla.
-Este felhívjuk őket!-felelte Ash.
Gyorsan megbeszéltük a dolgokat.A húgom mindig is nagyon szeretett"bulizni",én kicsit nyugisabb lány vagyok.De ha már itt vagyunk miért ne éreznénk jól magunkat?!
Még pár órát a kertben töltöttünk,néha úsztunk egy keveset vagy éppen napoztunk.Jól esett egy kis pihenés ilyen körülmények között.Sehol egy pincér,vagy szoba szolgálat.A hosszas relaxálás után ideje volt felöltözni,ha már megbeszéltük hogy vásárolni megyünk.Megtörölköztünk és fel kaptunk egy egy kényelmes azonban még is csinos ruhát.

Ashley

Cathryn















Csupán fél óra alatt el is készültünk.Jogosítványom még nem volt,így tehát kénytelenek voltunk taxit hívni.10 perc elteltével meg is érkezett.Bezártuk az ajtót és beszálltunk.
-A plázába,kérem John!
A sofőr egyébként apáék egyik alkalmazottja,ő viszi és hozza őket de ha a szüleink biztonságba akarnak tudni minket akkor őt küldik.Egyébként egy nagyon jó fej pasas.Ash most is a magazinjait bújta, természetesen csak olyat amelyben a One Directiont is említik.Soha sem fogom megérteni ezt a túlzott rajongást.Több millió lány sír,és sikoltozik öt fiúért akik elérhetetlenek számukra,még is "álmodoznak"
Ilyen az én húgom is.Ahányszor meglátja őket a Tv-ben vagy csak egy újságban ugrik és rögtön őket akarja.Legfőképpen Harry Stylest,bár nem értem miért.Az a srác még csak 18 éves még is úgy váltogatja a barátnőit mint más a cipőjét.Na és a többiekről ne is beszéljek.Niall Horan aki egyfolytában eszik és úgy viselkedik mint egy gyerek.Vagy Louis aki egy galambbal beszélget?!Hosszas gondolkodás menetemet az út vége szakította félbe.Megékeztünk.John a pláza bejáratánál parkolt le az autóval. Megbeszéltük vele, hogy amint végeztünk felhívjuk és értünk jön.
-Akkor később! - köszöntünk el Johntól. - Vigyázzatok magatokra! - köszönt el ő is.
Ahogy kiszálltunk az autóból már le is rohantuk a plázát.Pár óra elteltével ismét a Pláza bejáratánál álltunk,kezünkben 'néhány' táskával.Már sötétedett,de gondoltuk sétálunk még egy kicsit London mesés utcáin.Csak sétáltunk,és sétáltunk.London egyre fényesebb lett.Sorban kapcsolódtak fel a lámpák az utcákon, így ragyogták be az egész várost.Szerencsére útközbe esett egy Mc Donald's,már nagyon éhesek voltunk.Beugrottunk majd vettünk magunknak 1-2 hamburgert amit ott elfogyasztottunk.Utoljára még vettem magamnak egy eper shaket,majd távoztunk.Tovább sétáltunk,Ashley talált egy újságos üzletet ahol rögtön kiszúrta a One Directionos címlapokat.A kezében lévő táskákat is a kezembe dobta majd berohant az üzletbe.Később kielégült arccal jött ki,kezében vagy három újsággal.Egy magabiztos mozdulattal visszapakoltam minden táskát a kezébe és elindultam.Az ismeretlen utca nyugodt és félig meddig elhagyatott volt.Ashley lihegve rohant utánam miközben az újságot lapozta.Ilyenkor nem lehet vele beszélgetni,előhalásztam a farmeromból a telefonomat és meglestem a Twitterem.Tudni kell rólam,hogyha én fel megyek Twitterre teljesen belemerülök.Most is ez történt..Oly annyira elmerültem a telefonom bámulásában,és nyomkodásában hogy még csak nem is pillantottam az útra amelyen sétáltunk.Ashleyről ne is beszéljünk,ki sem látszott a feje az újság mögül. Szerencsénkre az út egyenes volt,semmi kanyar,fal vagy bármi aminek neki mehettünk volna..  
Vagy talán még is..?Valaki egy hirtelen mozdulattal nekem jött és fel lökött.Az ütközés közben a ruhámat belepte a rózsaszín lötty ami azelőtt a poharamban díszelgett,a telefonom pedig a földön landolt.Ketten voltak és még csak nem is szólaltak meg.Az arcukat nem láttam,de a ruhájukról ítélve valószínű volt hogy fiú mindkét illető..Dühösen próbáltam le vakarni a pólómról az eper shaket,de ez sajnos reménytelennek bizonyult.Ashley csak állt ott a másik előtt mit sem törődve velem szótlanul. Fogalmam sem volt miért,egészen addig míg meg nem szólalt egy ismerős hang.
-Sajnálom,kifizetem!-
[ Biztos voltam benne hogy hallottam már ezt a hangot valahol...éreztem!]
-Nem kell.Kösz..- válaszoltam kissé undok módon.
A telefonom még mindig a földön volt,és én még mindig a ruhámat törölgettem.Az előttem álló személy egy biztos mozdulattal felkapta a földről majd felém nyújtotta.Végig néztem rajta és felé nyúltam..
Már el akartam húzni a telefonomat amikor hirtelen egymásra pillantottunk..Most én álltam ott szótlanul. Tenger kék szemeiben teljesen el vesztem.Ő állt előttem..akiről évekkel ezelőtt csak álmodni mertem. Most meg itt állok szótlanul.
Pár másodpercig,talán percekig csak álltunk és egymást néztük.       A hosszas szemezés után végre el vettem a telefonomat,és elkaptam a fejem előle..-Köszönöm-
-Nincs mit.- felelte kaján vigyorral az arcán.
Gondolhattam volna.Évekkel ezelőtt talán most sikoltoznék hogy ő áll előttem.De most valahogy csak egy dolog járt a fejemben.Vajon hány lányra mosolyog ugyanígy?!..Most már összeállt a kép hogy miért is áll a húgom még mindig csöndben.Harry állt előtte,akiről mindig is álmodozott.Nem bírtam tovább nézni a kínos incidensét..Megböktem hogy észhez térjen.-Khm..- Zavarodottan kapkodta fejét jobbra és balra.Arca egy pillanat alatt vörösre változott.Ezen valamiért mind elmosolyodtunk.Egy pillanatra meglestem a telefonomat.20:00.Meglepődtem hogy elszaladt az idő.
-Mennünk kellene!- fordultam Ashley felé,aki még mindig a göndör srácot bámulta mit sem törődve azzal hogy teljesen őrültnek tűnik.
-Ööö..oké- válaszolta zavarában.
-Nagyon siettek? - kérdezte kacéran Harry.
-Nem!- vágta rá gyorsan Ashley..
-De igen!- feleltem kissé harciasan.
Megfogtam a húgom kezét majd elindultam vele a hosszú sötét utca felé melyet csak néhány lámpa világított ki.
-Legalább a neveteket áruljátok el .. - szólt utánunk Harold.Smaragdzöld szemei ragyogtak a sötétben is de valamiért nem hatott meg.Továbbra sem törődve velük csak szép lassan haladtam előre.
-Az én nevem Ashley! -
-Na és téged..hogy hívnak? kíváncsiskodott megszeppenve Niall.
Hosszas elmélkedés után kinyögtem.
-Cathryn,a nevem Cathryn! -
Rám mosolygott..-Örültem,Cathryn!-
Elmosolyodtam..Nem tudtam hogy miért.Talán mert kölcsönös a vonzódásom felé,amit egyértelműen kimutat vagy mert ismét csak egy dologra gondoltam.Hány lányt állít meg ezzel a mosollyal?
-Sziasztok- köszöntek el a srácok,amit viszonoztuk majd gyors léptekkel haladtunk az egyenes utcán.
A biztonság kedvéért felhívtam John-t hogy találkozzunk az egyik közeli étteremnél.A lassú lépteinknek köszönhetően éppen akkor értünk oda amikor bekanyarodott az utcába.Kinyitottuk az ajtókat és bedobáltuk a táskákat majd elhelyezkedtünk.
-Hogy telt a napotok lányok?- kérdezősködött John.
Mi csak csöndben ültünk az autó hátsó részében.Az ablakon kifelé nézve figyeltem a várost,amiből nem sokat láttam de még is tetszett.A mai napon történtek után elgondolkodtam mindenfélén.Mit tartogat nekünk még London ?Vajon elérem a céljaimat? Ezen gondolkodásom közben csak arra eszméltem hogy az autó vesz egy hirtelen kanyart és be fordul a házunk garázsába.
-Megérkeztünk!-fordult hátra John.
-Köszönjük,Jó éjt!- feleltük majd az ajtót bezárva a bejárati ajtó felé vettük az irányt.Már kezdtem fáradni.Az előszobában mindent ledobtam és nagy nehezen végig szenvedve azt a néhány lépcsőfokot beestem végre az ágyamba.Ashley szintén ezt tette,bár ő inkább tűnt 'szerelmesnek' mintsem fáradtnak. Mielőtt álomra hajtottam volna fejem,néha néha még eszembe jutott az a tengerkék szempár,de tudtam ez lehetetlen.Ash még utoljára beugrott hozzám.
-Na akkor mikor lesz a buli?- kérdezte sejtelmesen.
-Mondjuk Péntek?-
-Megbeszéltük!Mit gondolsz a srácok eljönnének?-
-Nem hiszem hogy sok idejük lenne egy ilyen bulira,biztos sok dolguk van..meglátjuk!De ha már a buliról van szó,nem hívtuk fel a szüleinket!
-Holnap!- kacsintott rám Ashley majd kiviharzott a szobámból.
Neki ott az a több milliárd lány,a fényűző élet.Lépten nyomon paparazzik..még is mit akarhatna tőlem? Ezzel a gondolattal küldtem magam át az álomvilágomba,melyben a fantáziálás határtalan..

/Niall szemszöge/
Göndör barátommal úgy döntöttünk ki mozdulunk ma egy kicsit,azonban nem gondoltuk hogy ez így fog alakulni.Liam,Zayn és Louis a barátnőikkel amíg mi egymagunkban bolyongunk London nagy városában.Harrynek kisebb kapcsolatai néha néha vannak,én  meg mint egy magányosfarkas várok az igazira.Egészen eddig a napig.A hírnév ellenére sem találtam az idők során barátnőt,kezdtem feladni egészen addig amíg nem találkoztam azzal a barna szempárral.Nem rég ért véget az első turnénk,végre el jött az ideje hogy kicsit lazítsunk.A városban ledobtuk az autónkat,azaz Harryét majd gondoltuk felújítsuk a ruhatárunkat.A hosszas vásárlás után,ami nem volt egyszerű a rajongóknak köszönhetően. Leráztuk a testőreinket és elindultunk egy csöndesebb utca felé.Egy felejthetetlen ütközés mindent megváltoztatott!Az a lány szép, és intelligens volt!Már csak az a kérdéses hogy vajon ő is így gondolja e rólam.

/Harry szemszöge/
Nem bántam meg hogy azon az utcán mentünk végig.Ashley és Cathryn is gyönyörű.Szeretnék többet tudni róluk a nevükön kívül.Benne van a kockázat hogy a hírnév miatt kedvelnének minket,de ha valamit nem próbálsz meg soha sem tudod meg milyen lett volna.Miután elköszöntünk a két lánytól az autóm felé vettük az irányt.Bedobáltuk a táskákat majd elhajtottunk.20 perccel később már az előszobában álltunk.Ledobtam a Converse cipőmet és a nappali felé vettem az irányt.Niall már a kanapén feküdt és úgy tűnt egyhamar felfedezte mi rejlik a hűtőben.Míg ő tömte a hasát én gyorsan felpillantottam Twitterre hogy meg keressem Cathryn-t és Ashleyt akire rögtön rá is írtam.A telefonomat a kanapéra dobtam és leültem Niall mellé.
-Tetszik ugye?- kérdeztem határozottan.
-Szép lány,de mi van ha csak a hírnév miatt kellek neki?Egyébként sem tudok róla semmit!-
-Egyenlőre!- kacsintottam Niallre majd bekapcsoltam a Tv-t és hagytam hogy történjen minden úgy ahogyan történnie kell.Nem erőszakolhatom rá ezt a dolgot ha ő nem akarja.Egy kapcsolat két emberen múlik és Niall-nek bizony már évek óta nincs kapcsolata.Fő célom hogy segítsek ezen,de ahhoz ő is kell. Egy két órát még a nappaliban töltöttünk majd el tettük magunkat másnapra.Nyár van,és végre nekünk is kijár a szabadság..