2.Fejezet

Sziasztok!Nos,hát végre sikerült összehoznom az új részt, ami azért remélem elnyeri a tetszéseteket és továbbra is itt lesztek nekem.Sajnos kevés időm volt,így csak gyorsan összedobtam de ígérem a többi rész másabb lesz!Néhányan azt írtátok, hogy a történet sablonos,hát mindenesetre nagyon köszönöm hogy írtatok és feliratkoztatok.Mindenféle kritikát elfogadok!Nem szeretném ha már az első fejezetek elrettentenének titeket és nem olvasnátok tovább.A történet eleinte tökéletes és minden olyan amiről egy lány csak álmodozhat,de ki tudja hogyan folytatódik.Olvassátok tovább és meglátjátok a legjobbat hozom ki belőle! :) x Jó olvasást.

Egy újabb puccos szálloda,vagy mégsem?!

London

A hétvége fantasztikus volt.Az utolsó napjainkat amelyeket még Michiganben töltöttünk egyaránt a barátainkkal és a szüleinkkel is töltöttük.Minden este kibeszéltük a teendőinket amiket nem hagyhatunk ki ha már kedvenc városunkba látogatunk.London eye,a Brit múzeum na és természetesen a Buckingham palota.Még mindig nehezen jut el az agyamig hogy oda mehetek,hiszen volt esélyünk rá de sajnos időnk nem.Vagy legalább is a szüleinknek.Vasárnap 10 órakor úgy hajtottam le a fejem a párnámra hogy tudtam holnap ezt ilyenkor már máshol teszem meg.*

Hétfő az indulás napja..
Hétfő reggel teli energiával frissen kipihentem ébredtem fel az ébresztőm hangos ricsajára.7:00 óra volt ami azt jelentette hogy még van pontosan négy óránk fel szállni a gépünkre.Sokat utaztunk már de ennyire még soha nem vártam.Puha ágyamból kikeltem és bolyhos papucsomba bújva először a fürdőszobába majd a konyhába ballagtam.A frissen sült palacsinta illata teljesen felébresztett.Ráöntöttem kedvenc csokoládés szirupomat majd neki láttam a reggelinek.Álmos félkómás húgom épp hogy nem a tányéron aludt.A szüleim megszokták már a koránkelést így nem igazán láttam változást rajtuk.Közösen megreggeliztünk és mint mindig segítettünk Ashley-vel a mosogatásban.A hosszú út előtt nem volt semmi dolgunk ugyanis Vasárnap már bepakoltunk minden lényeges és fontos cuccot.Még utoljára kinyitottam a bőröndömet hogy meglessem minden rendben van e majd visszazártam.A szobám sarkában álló gitáron még pengettem egy keveset majd a táskám mellé helyeztem.Az idő egyre csak telt és telt amit azzal töltöttünk hogy Ashley-vel kibeszéltük újra és újra a teendőinket.Az ágyon ülve annyira belemeredtünk a beszélgetésbe hogy észre sem vettük hogyan telik az idő.Az éjjeli szekrényemen álló kis órára pillantottam 9:45. Szempilláimat rebesgetve néztem az órát aztán amikor felfogtam az órán lévő számok jelentését villám gyorsan lemásztam az ágyról és a gardróbomhoz siettem.Kivettem egy kényelmes ruhát majd be a fürdőszobába.Ashley is követte a példámat és gyorsan elkészült.Hosszú sötét  barna hajamon vasaltam egy keveset és egy kényelmes ám de csinos nyárias ruhába bújtam.

Cathryn

Ashley

Egy a ruhához illő táskát kiválasztva útra készen álltam egy tökéletes nyári vakációhoz.Apáék még bedobáltak pár bőröndöt az autónk csomagtartójára majd lezárták.Volt még körülbelül egy vagy háromnegyed óránk a reptérre érni,de véletlenül sem akartunk késni.Levittem a táskáimat és kedvenc gitáromat az autóhoz majd vetettem egy utolsó pillantást a házra miközben végig futott az agyamon egy mondat..Vajon mi vár rám Londonban?!Egy mosoly görbült a számra,mindig is erre vágytam még is furcsa,különös ám még is jó érzés kering bennem.Beszálltam az autóba a húgom mellé aki ujjait tördelte és ajkát rágta az izgalomtól.A szüleink még bezárták az ajtókat aztán ők is beszálltak. Kihajtottunk a garázsból és elbúcsúztunk meseszép házunktól,de vajon mennyi időre?
*Fél órával később,már a repülőtéren..
Szerencsésen és épségben érkeztünk meg.Leadtuk a csomagjainkat,aztán indultunk az ellenőrzésre. Mindenkit átengedtek kivéve engem.Sejtettem miért,ugyanis a hátamon pihent kedvenc fekete gitárom. Mindig mindenhova magammal vittem most sem akartam mást tenni.Nem egy  gitárom van de ez az egy  a legfontosabb.Ezt a gitárt kaptam meg legelsőnek és ez sokat jelent számomra.Egy makacs lány vagyok és ha elhatározok valamit akkor azt úgy is teszem.Nagy nehezen meggyőztük az őröket hogy nem rejtettünk el benne semmit és nem zavar senkit a repülőgépen.Kivételt tettek és átengedtek.Öt perccel később a helyünket kerestük az első osztályon.Egyhamar elfoglaltam egy kényelmes ablak melletti helyet és leültem.Ashley mellettem ült apáék a hátunk mögött beszélgettek egy pohár pezsgő kíséretében.Úgy tűnik hamar elkényelmesedtek.Én még szenvedtem egy keveset majd nyugtatásképpen elővettem a telefonomat és bekapcsoltam a kedvenc dalaimat.Fülembe helyeztem a fülhallgatómat így minden zajt kizárva lehunytam a szemem.Néha néha kinyitottam a és a felhőket néztem aztán szép lassan lecsukódott a szemem.Láttam egy képet magam előtt.Csak én voltam ott, álltam és vártam valamire,de magam sem tudom mire.Köd volt így semmit sem látva álltam egy helyben.A ködös kép kezdett kitisztulni és egy arcot pillantottam meg.Egész pontosan nem láttam kié lehetett mert homályos volt.Magas jól öltözött valószínűleg egy fiú állt előttem.A homályon túl is ragyogtak a szemei.Ajkai vékonyak voltak és elgörbültek.Rám mosolygott majd egyre csak közeledett.Arca kezdett tisztább lenni,s körvonala egyszerre volt férfias még is akárcsak egy gyermeké. Kipirult arca egyre csak közelebb és közelebb jött.Már majdnem ismertebbé vált amikor egy kedves női hang megszólított.-Kisasszony.Kerestem a női hangot a másik ember mellett de nem találtam,ekkor jöttem rá hogy ez csak egy álom volt.Egy álom egy fiúról akinek angyali arca van..Lassan kinyitottam szemeimet és egy stewardesst pillantottam meg.-Kisasszony hamarosan leszállunk,kérem csatolja be az övét.Bólintottam egyet majd követtem az utasítást.Csak most vettem észre hogy testemet egy nagy puha takaró borította.Biztos a hölgy takart be.A telefonomat a táskámba tettem és leszedtem magamról a takarót is majd becsatoltam az övem.A leszállás után mint akit rakétából lőttek ki én és Ashley már is a csomagokat kerestük egy London Heathrow nevű repülőtéren.Apáék kiszúrtak minket a tömegből minket nem lehetett nem észre venni.Közösen minden bőröndöt megkerestünk és a kijárat felé indultunk.Egy nagy autó állt ott egy elegáns sofőrrel.Meglátott minket és megszólította apát.
-Üdvözlöm önöket Londonban.Minden bizonnyal ön James Sparks. 
-Igen,én vagyok. adott egyszerű választ apa.  
 A fiatal sofőr kivette a kezünkből a csomagokat és egy mosoly kíséretében a csomagtartó felé indult velük.Mivel ezzel már nem volt gondunk egyszerűen csak beültünk az autóba és vártuk az indulást.Most kezdtem igazán érdeklődni az iránt hogy hol fogjuk ezt a nyarat tölteni.Megszoktam már hogy szállodákban de azért kíváncsi voltam.Az ablak mellett töprengtem,egyhamar elindultunk.Aligha tudtam levenni a szemeimet a városról.Egyszerűen beleszerettem.Olyan volt amilyennek mindig is képzeltem.A táj fürkészése közben fel sem tűnt hogy megérkeztünk.Valahogy sejtettem..Egy nagy szálloda volt,meg sem lepődtem de még is csalódtam.Szerettem volna hogyha ez a nyár végre nem erről szól.Nem tökéletes szálloda szobákra,és szoba szolgálatra vágyom hanem szabadságra kalandokra.
Angelának feltűnt hogy most nem vagyok olyan lelkes mint eddig bármikor.A női megérzés..
-Cathryn,valami baj van? kérdezte kedvesen.Kivételesen eltereltem a témát,nem akartam elrontani a kedvüket.Mindenem megvan és meg kell becsülnöm.De néha még is azt kívánnám hogy szabad legyek.
-Nem,semmi gond! mosolyogtam szerető mostohaanyámra.Egy kedves hölgy jött oda hozzánk a szálloda előtt míg a csomagjainkat kipakolták. 
-Üdvözlöm önöket.Az én nevem Alisa Morgan bármikor állok szolgálatukra.-  
Mi is üdvözöltük majd  a szállodába indultunk.Belülről is ragyogott mint az eddigi összes amelyikbe megszálltunk.Míg a szüleim elintéztek mindent addig én csak álltam ott és néztem az embereket.A nőket akiknek vastag nyakék lóg a nyakukba, és kis kutyákkal a táskáikban sétálgatnak.Semmi gondjuk nincs,míg rengeteg embernek szüksége lenne ételre és szállásra vagy bármi ilyesmire.Megszakad a szíven olykor amikor arra gondolok hogy hány ember éhezik akkor amikor én szállodákban pihenem ki magam.Gondolatimat félbe szakítva a szüleim után indultam a legfelső szintre.A liftbe szálltunk majd amikor kiszálltunk meglepve kerestem szemeimmel a bőröndjeinket.Csak a szüleinkét hozták fel.'Biztosan lent maradtak' Gondoltam magamban.Percek teltek el és a táskáink sehol,ráadásul csak a szüleinknek voltak szobái nekünk úgy tűnt hogy nem lesz.Kénytelen voltam rákérdezni a szüleimre.. 
-Na és mi ? Nagy szemekkel néztek minket,majd a komoly megfeszült arcukra egy őszinte mosoly görbült.Az ilyen szokásaikkal rám tudják hozni a frászt.Már azt hittem haza küldenek. 
-Gyertek velünk és meglátjátok!- 
Válaszolta apa és Angela.Nem kellett kétszer mondani.Egy magabiztos mozdulattal elindultunk a szüleink után.Abban már biztosak lehettünk hogy nem a szállodában fogjuk tölteni mindennapjainkat.Ez igazán megnyugtatott.Az autó amely a repülőtértől egészen eddig elhozott minket,most is ott állt a táskákkal a csomagtartóban.Amíg az autót nézve töprengtem hogy még is hova megyünk,hirtelen szemeim elé egy kendő került amely minden látni valót eltakart.Egy puha kéz karolt át és az autóba segített.Miután beültünk bezárták az ajtókat és elindultunk.Fogalmam sem volt hogy még is hova mehetünk csak hagytam hogy történjen aminek történnie kell.Körülbelül 20 perccel később az autó lassulni kezdett a motor leállt és leparkoltunk.Újabb kezeket éreztem a derekamon amelyek kisegítettek. Kiszálltam az autóból.Éreztem a frissen lenyírt fű illatát a nyári szelet amely átfutott vékony pólómon és a bőrömet cirógatta.A kendő lekerült a szememről,első pillanatra semmit nem láttam.A nap megvakított így aligha láttam valamit aztán a homály tisztulni kezdett és egy meseszép házat pillantottam meg.

Teljes mértékben lesokkolt.Kezdtem megérteni mi is történik valójában de nem akartam felfogni.Nekem ez már sok volt.
-Apa ez még is mit jelent? ..James nagy levegőt vett és a húgom és elém állva belekezdett.
- Most olyas valamit teszünk ami talán később megbánunk talán nem.Cathryn,te már 18 éves vagy.Egy kész felnőtt nő,szeretnénk látni hogy valóban megérettetek a korotokhoz.Egy hosszú nyár elé nézünk és szeretnénk ha bebizonyítanátok azt hogy hogyan álltok meg a saját lábatokon.-

Az érzés ami kitört belőlem fantasztikus volt.Végre úgy éreztem hogy a szüleink bíznak bennünk,de újra előjött az az érzés.Az érzés amikor önzőnek érzed magam,mert neked van míg másnak nincs.Félre kellett tennem ezt hogy végre örüljek valaminek amit a szüleim adnak.Elvégre is nem minden 18 éves kap saját házat.Ki kell használnom és be kell bizonyítanom hogy elég érett vagyok ahhoz hogy felelősséget vállaljak ön magamért és a kis húgomért.Ideje volt felfedezni a házat amelyben mostantól mindennapjainkat tölthetjük.Apáék nyár végéig adtak határidőt,egy esélyünk van.Ha nem bizonyítunk irány vissza Michiganbe ahol munkára fognak minket.Teljes mértékben megértem ezt hiszem végtére is már lassan felnőtt nő vagyok és el kell látnom magam.Apa a kezében lógatta a kulcsot ami igencsak fel keltette az érdeklődésemet.Szemeimmel becserkésztem és egy gyors mozdulattal kivettem apa kezéből majd Ashleyt a kezénél fogva az ajtóig húztam.Lassan helyeztem be a kulcsot a zárba,elfordítottam és megtettem az első lépést álmaim házába.A látvány tökéletes volt,egyszerre felnőttnek való de még is egy fiatal lányhoz illő ház. Először az előszobát pillantottuk meg,aztán a nappalit az étkezőt és minden mást.A házban 2 fürdőszöba,2 hálószoba egy vendégszoba,egy nagy konyha és végül egy nagy zeneszoba ,amolyan stúdió féleség töltötte be.Már rögtön elhatároztam hogy ez lesz a kedvenc helyem a házban.A falon gitárok lógtak, amik fényesre voltak törölgetve így ragyogtak.Mikrofon,és mindenféle hangfelvevő készülék volt a szobában.Elcsodáltam egy ideig a helyet,majd egy biztos mozdulattal megöleltem a szüleimet.Természetesen a húgom is csatlakozott így egy igazi családi ölelkezésbe kezdtünk.Abbahagyva az ölelkezést,ideje volt kipakolnunk a szobáinkba amelyek egymás mellett álltak a legfelső szinten.Egy ideig apáék is be segítettek,de menniük kellett.Egy hosszas ölelés után jó éjt kívántunk egymásnak,aztán bezártuk a saját házunk ajtaját.Istenem,ezt fantasztikus érzés volt kimondani.Az utolsó ruháimat is bepakoltam a gardróbomba,majd átmentem Ashleyhez.Meg sem lepődtem amikor megláttam falán a One Directionos posztereit.Gyorsan berendezkedett.Minden táskában és dobozban maradt dolgot a helyére raktunk,rendeltünk egy pizzát majd eljött az ideje hogy álomra hajtsuk fejünket a saját házunkban.Puha,és meleg takarómat egészen a nyakamig húztam és elaludtam..Így fejeződött be az első napunk,Londonban.Kíváncsian várom, mit hoz a holnap!  

/Képek a házról/