6.Fejezet:..

Az ismerős hang, újabb tévedés...

A party.

                                                    |Ashley|

Be voltam zsongva...

Hihetetlennek tartom hogy ma , itt a mi házunkban fogunk együtt bulizni álmaim hercegeivel. Túltengettek bennem a hormonok, nem bírtam magammal. Egyik pillanatról a másikra csak azon kaptam magam hogy Cathrynen ugrálok és visítozok mint egy új szülött kismalac.Nővérem reggeli kómás arcáról tükröződött még nem készült fel rám..  

Ashley,tisztában vagy vele hány óra van ? -

Na ná, épp itt az ideje hogy elkezdjünk készülni a Partyra.-

De hiszen a party, csak este lesz ..- felelte meglepődve,még is mosolyogva

Mivel ő mindig is nehezen aludt el, így kénytelen volt kikelni az ágyból akármilyen nehéz is volt neki.Egy erős kávé után összeszedte magát, majd belekezdtünk a díszítésbe.Tartottam tőle, hiszen sokszor. Sőt rengetegszer leszögezte , nem szeretne semmi féle kapcsolatot  Niallel. És én még is ...Meghívtam.Vagy is Harry által, elintéztem ő se maradjon le az estéről. Cathrynnek egész életében, ami igazából még nem is olyan hosszú, bár mai lányokhoz képest csak egyetlen barátja volt. Úgy érezte minden tökéletes vele, míg nem rájött a srác csak kihasználja. Ő egy gyönyörű lány, még sem izgatják a férfiak.. Nem kötik le a sármos pasik nézése, a Tv-ben. Az utcán vagy bárhol máshol.Ő más, s benne még is ez a tökéletes.Ráadásul elkellett veszíteni valakit, amit egyszerűen nem tud feldolgozni, és magába zár.A történtek óta annál inkább taszít másokat. Nem akar ismét elveszíteni valakit akit,szeret. Telt az idő, és lassacskán csak ahhoz kaptuk a fejünket hogy már 16:41-et üt az óra. Talán koránnak hangzik,de számunkra még is kevés volt ahhoz hogy igazán rendbe szedjük magunkat. A vendégek hét órára vannak iderendelve,szóval ideje volt csípkedni magunkat. A medence körül asztalok voltak,és lámpások vették körül az egészet. Eszméletlen látvány volt.Épp hogy az utolsó csepp púdert vittük fel arcunkra,megcsörrent a kaputelefon. A vendégek sorra jöttek. Réges , régi barátokról volt szó.Akik mindig ott voltak , ha számítottunk rájuk. A hangulat egyre csak kerekedett, mindenkiben volt épp annyi alkohol amely még elviselhető látványt keltett. Úgy tűnt a nővérem jól érezte magát, egész este társalgott míg én csak egy dolgon merengtem..Hol lehetnek? Hiszen megígérte..Talán még is Cathnek volt igaza, és ez az egész csak egy beteljesületlen álom.Az emberek nem fogytak annál inkább gyarapodtak, barátok hoztak  barátokat. Telt az idő,ketyegett az óra. Míg nem azon kaptam magam , a nővérem a kör közepén ül egy bár széken, gitárral a kezében. Mindig is imádtam, amikor összeszedte a bátorságát és megcsillogtatta tehetségét. Sok, sok zenész barátja volt a partyn.Akik mind örömtelien hallgatták végig dalait, sőt még be is csatlakoztak hozzá. A nővéremhez sétáltam , majd új dalát dúdolgattam. Melyet a minap a medence mellett írt meg, és most meg is mutatta. Néztem  a tömeget, s reméltem vártam. Míg nem egy ismerős szempárra vetettem tekintetem. Csak nem? Hát még is eljött.Kivirultam és fülig érő mosollyal néztem Harryre, aki viszonozta kedvességemet. Azonban most más is ott volt mellette..Niall, eljött.De teljesen összezavarodottan,mintha azt sem tudná mit keres itt. Odasétáltam a két sráchoz .

Sziasztok,hogy vagytok ?- köszöntöttem Harryt és Niallt.

Hello, köszi jól .-vigyorgott rám a két zöld szempár.

Szia , örülök.De Harry még is hova a fenébe hoztál ? - 

Ohh ,talán nem említettem.A lányok meghívtak magukhoz, gondoltam rád fér a kimozdulás.-

Ezen csak nevetni tudtam, Harry huncutsága egyszerűen imádni való volt. 

És a nővéred ?-Kérdezte Harry, amin meglepődtem hiszen ezt Nialltól vártam volna leginkább.

Nézz a tömeg közepén gitározó lányra -

Erre mindketten felkapták a fejüket és Cathrynre szögezték nézésüket.

És még énekel is?- kacsintott Niallre , Harry.
Meg lepetten figyelték a nővéremet, aki észre sem vette a két fiút. Amikor énekelt akár csak egy angyal úgy nézett ki , a szemében megcsillant egy kis fény ami azt tükrözte ebben leli most a legnagyobb örömét.Egészen addig amíg felénk nem pillantott . Arca lefagyott, és kissé zavartan fejezte be a dalokat. A baráti csak tapsoltak és újjongtak tehetségén. Szerették őt, mert tudták mindig ön magát adja. Egyik pillanatról a másikra eltűnt a tömegből,majd legközelebb már csak a bár pultnál láttuk ismét.Vajon szándékosan vagy , egész egyszerűen még sem vett észre minket.?

|Cathryn|

Éreztem, éreztem valamit ami megfoghatatlan . Úgy éreztem oda kell néznem, és tessék .. ismét csak őt láttam.Legbelül dühös voltam, mit keres itt? Legújabb szerzeményem befejezése után, minél sietősebben megkerestem a barátaimat majd hozzájuk csatlakoztam . A bárpultnál ülve iszogattunk , és egymás után nevettünk a régi emlékeinken . Jó volt , csak bár ne jutott volna eszembe Ő..A hiánya határtalan volt,nincs nap hogy ne jutna eszembe..A két mogyoróbarna szeme, és piros orcája. Vállára öntött, göndör barna fürtjei és kicsiny kezecskéi.Hiányzik, és fogalmam sincs hogyan bírom és meddig nélküle.A régi barátok már nem úgy bánnak velem mint akkor, érzem bennük a sajnálatot.De én nem akarom hogy sajnáljanak.,,Visszatérve, a bárnál ültünk és koktélt szürcsölve nevettük át az estét egészen addig amíg meg nem jelent ismét..
Míg a barátaim  kedvesen fogadták az ifjú sztárokat, én csak egy "Hello,, -val köszöntöttem őket.Ami mellé egy apró molyost szögeztem. De ők még így is fülig érő szájjal jöttek oda hozzám,vagy legalább is a göndörke. Az Ír ficsúr, viszonozta kedvességem. Néha, néha éreztem magamon tekintetét,de próbáltam úgy tenni mintha nem érdekelne.
Szia,fantasztikus voltál- mosolygott rám Harry,majd két puszit nyomott arcomra,amelyben többet éreztem mint barátságot.Ajkai egyenesen az arcomra tapadtak.Zavarban éreztem magam, nem csak Ash de más okok miatt is. Még beszélgettünk egy kicsit,majd szétváltunk.A húgom teljesen be volt pörögve,így észre sem vette a történteket.Egész este csak mosolygott és táncolt Harryvel. Örültem, de én még is hülyén éreztem magam. Épp a szőkeség köszönt volna, mire én elfordultam tőle és mintha semmi sem történne folytattam tovább a beszélgetést másokkal.Ezek után Niall nem törődött velem, sőt jól érezte magát.Telt az idő , és fogytak az emberek. Egyik pillanatról a másikra azon kaptam magam hogy a húgom eltűnt és egyedül ülök a pultnál.
Annyira igazából nem is , valószínűleg az a néhány ember miatt éreztem így magam akik a nyakamba mászva teperték le egymást. Pár perc türelem után felálltam és ott hagytam őket, a medence felé sétáltam amikor meg pillantottam Őt.Átgondolva az estét,igazából nem is adott okot a viselkedésemre. Ismét a kemény lányt próbáltam játszani, aki nem enged magához senkit közel. De barátok?Miért ne.. Mire észhez kaptam, egy lánnyal ült ott , és bájosan mosolyogtak egymásra."Persze,Cathryn már megint igazad volt...,, szólalt meg egy ismerős  hang a fejemben. 

Sziasztok!* Immár a második napja ismét folytatom a történetem, talán nem a legjobb legügyesebb.De szerintem megér egy kis időt rá szánni.:)